Forgácsfánk / csöröge
Mára egy fánkfajtát, a csörögét (forgácsfánk) hoztam. Január 6-án, vízkereszt napján megkezdődött a farsang, az álarcosbálok ideje, amely a húsvét előtti böjt kezdetéig, pontosabban hamvazó szerdáig tart. Ilyenkor bizony nem hiányozhat az asztalról a farsangi fánk sem
A farsangi fánk története
A fánk bécsi eredetű. Egy Krapfen nevű pék meghalt, és felesége vette át a műhely vezetését. Ők sütötték a legfinomabb kenyereket, sokan messziről mentek oda vásárolni, de egy nap nem készült el időben a megrendelt áru. Egyesek üres kézzel távoztak, míg mások nem hagyták szó nélkül a kenyérnélküliséget, és melegebb éghajlatra küldték az üzletvezetőt. A pékné tűrt egy darabig, viszont egy idő után kijött a sodrából, és egy darab tésztával célozta meg valaki fejét. A dobás viszont nem nagyon jött össze neki, mivel célt tévesztve a tűzhelyen forrósodó zsiradékba pottyant (ne ítéljünk elsőre! Biztos nem gyakorolt sokat a lelkem). Tehát a farsangi fánk teljesen véletlenül született meg, amit a bécsiek azóta is Krapfennek neveznek. Lehet, hogy nem pont olyan volt, mint a mostani fánkok, de mégis csak ez tekinthető a mai farsangi fánk ősének.
Magyarországon a fánk a 19. században terjedt el széles körben, a fánksütés szokása pedig a Dunántúlról terjedt el, és vált egyre több helyen szokássá.
A farsangi fánk általában könnyű tojásos tésztából készül, de más variációja (burgonyás, csöröge, stb.) is van. A fánk készülhet töltetlenül, vagy töltve, a tetejét újabban különféle bevonatokkal díszítik. De van sós variációja is.
Általános jellemzője, hogy bő zsírban, vagy olajban sül.
A farsangi fánk története
A fánk bécsi eredetű. Egy Krapfen nevű pék meghalt, és felesége vette át a műhely vezetését. Ők sütötték a legfinomabb kenyereket, sokan messziről mentek oda vásárolni, de egy nap nem készült el időben a megrendelt áru. Egyesek üres kézzel távoztak, míg mások nem hagyták szó nélkül a kenyérnélküliséget, és melegebb éghajlatra küldték az üzletvezetőt. A pékné tűrt egy darabig, viszont egy idő után kijött a sodrából, és egy darab tésztával célozta meg valaki fejét. A dobás viszont nem nagyon jött össze neki, mivel célt tévesztve a tűzhelyen forrósodó zsiradékba pottyant (ne ítéljünk elsőre! Biztos nem gyakorolt sokat a lelkem). Tehát a farsangi fánk teljesen véletlenül született meg, amit a bécsiek azóta is Krapfennek neveznek. Lehet, hogy nem pont olyan volt, mint a mostani fánkok, de mégis csak ez tekinthető a mai farsangi fánk ősének.
Magyarországon a fánk a 19. században terjedt el széles körben, a fánksütés szokása pedig a Dunántúlról terjedt el, és vált egyre több helyen szokássá.
A farsangi fánk általában könnyű tojásos tésztából készül, de más variációja (burgonyás, csöröge, stb.) is van. A fánk készülhet töltetlenül, vagy töltve, a tetejét újabban különféle bevonatokkal díszítik. De van sós variációja is.
Általános jellemzője, hogy bő zsírban, vagy olajban sül.
Hozzávalók:
25 dkg liszt
3 tojássárgája
8 dkg porcukor
1 ek rum
1 csomag vaníliás cukor
1-2 kanál tejföl
olaj a kisütéshez
Elkészítés:
Pont csöröge fánk receptet kerestünk a barátnőmmel! :) Nézz be hozzám kérlek, egy játékra hívlak! :)
VálaszTörlésköszönöm a meghívást :)
VálaszTörlésÉn is megcsináltam!Borzalmas lett!!Kő kemény!!!
VálaszTörlés